Találkozások – keresztény blogger-találkozón jártunk

Találkozások – keresztény blogger-találkozón jártunk

Ismeretlen ismerősök – sok-sok egymást korábban nem ismerő, nyitott és érdeklődő emberrel telt meg vasárnap késő délután a jezsuiták üzemeltette Horánszky utcai Párbeszéd Házának egyik terme. Bár korábban sosem láttuk egymást, mégis hamar megtaláltuk a közös nevezőt: újságírás, blogolás, keresztényként. A hétköznapinak közel sem nevezhető találkozó számos meglepetéssel szolgált, ám végül a záróelőadás szavai alapján mindannyian úgy éreztük, a tavasz lelki értelemben is meghozhatja a rügyfakadást.

A talita.hu keresztény női portál immár hatodik alkalommal szervezte meg a  Keresztény Újságíró- és Bloggertalálkozót, melyre immáron az Ösvény csapatát is szeretettel várták. A meghívást ezúton is köszönjük! Felejthetetlen élmény volt, ez bizonyos.

Sokan voltak, akik csak érdeklődőként vettek részt a találkozón, de a legtöbben maguk is vagy újságírók, vagy bloggerek. Felemelő érzés volt, hogy mindannyiunkban megvan a tenni akarás, ráadásul az ökumené szellemében több különböző felekezet is képviseltette magát, amely egyáltalán nem nehezítette meg a közös munkát, illetve közös gondolkodást, sőt különleges, ihletett légkört teremtett. (Természetesen kivételek mindig akadnak – az esemény első és legkomikusabb váratlan jelenete az volt, mikor egy nő terrorveszélyt kiáltva valakit ki akart küldeni a teremből. De mindezt csak a teljesség kedvéért írjuk le.)

A délután folyamán több keresztény médium is bemutatkozott, így az Ösvény magazin is. Sőt, arra is láttunk példát, hogy valaki kifejezetten nem-keresztény közegben próbál kimondva, de inkább kimondatlanul, hogy ez egy keresztény blog, olyan értékeket közvetíteni, melyek egyébként a kereszténység sajátjai, hogy így eljusson azokhoz is, akik egyébként e szó hallatán minden további kommunikációtól elzárkóznának. De volt még itt szó a környezetvédelem és a kereszténység kapcsolatával foglalkozó írásokról is, és a meseterápia által “karbantartott” lelki egészségről. Egyszóval színes és inspiráló bemutatkozások voltak ezek.

És ekkor, mintegy deus ex machina, megjelent Sajgó Szabolcs atya, a Párbeszéd Házának vezetője, aki felajánlotta, hogy pár perc erejéig meglátogatna minket az épp a házban tartózkodó, és nem oly rég honfitársunkká lett (lásd írásunkat) Henri Boulad atya. Ez természetesen mindannyiunk számára óriási megtiszteltetés volt, és némi izgatottsággal vegyes boldogsággal a szívünkben vártuk a sugárzó személyiségű szerzetest.

Kisvártatva meg is jelent az ajtóban, és derűs mosollyal nyugtázta már-már türelmetlen kíváncsiságunkat, majd helyet foglalt szó szerint vett körünkben, és vele együtt megülte a termet az általa teremtett, megmagyarázhatatlanul békés atmoszféra is. Angolul beszélt, de szavai tolmácsolásában Szabolcs atya is segített. Köszöntött minket, mint honfitársait, és elmondta, mennyire örül nekünk. Megemlítette, örül, hogy nem az úgynevezett mainstream médiától vagyunk, mert – köntörfalazás nélkül kimondja – a nagy, országos szintű médiumok valójában mind manipulálnak, hazudnak, és már torkig van velük (ezt szemléletesen meg is mutatta).

Ugyanakkor példának hozta elénk az egyiptomi eseményeket és az Iszlám Testvériség működését. “A világtörténelem legnagyobb tüntetése zajlott Mohamed Morsi ellen, melyben közel 33 millió ember vett részt. Muszlimok harcoltak muszlimok ellen. Hogyan tudták ezt elérni? Hogyan szervezték meg? Az interneten. A Facebookon, a blogokon. Igen, ez az erő ott van a ti kezetekben is -mondta. Ez a feladatotok: megváltoztatni a világot. Először Magyarországot, mert aztán ez az ország lehet az európai keresztény megújulás bölcsője.”

Ő maga is egyébként e szerint éli az életét: minden nap minden órájában a változtatásra törekszik. De elmondta, először mindenkinek a saját szívében kell változtatnia. Így menthető meg Egyiptom, így menthető meg Magyarország, így menthető meg Európa. “Én most azért jöttem, hogy feltankoljalak titeket üzemanyaggal. Jó értelemben véve egy üzemanyag-bombát hoztam nektek. Olyan vagyok, mint egy terrorista.” – mely szavait hatalmas nevetés követte a teremben. “Yes, you can! You can!” – azaz: Meg tudod csinálni!, idézte Obamától, akiről, mint mondta, megvan a maga véleménye, de a korábbi amerikai elnök ezen mondatát előszeretettel szokta idézni.

henri_bouladdal

Boulad atya szavait követően, az esemény zárásaként egy nagyon érdekes előadást hallgathattunk meg Fekete Ágnes református lelkésztől, annak apropóján, hogy idén 500 éves a reformáció. (A teljes szöveg ide kattintva elérhető.) Ahogy fogalmazott, nem látja értelmét az örökös történelmi kontextusba helyezésnek. Hajlamosak vagyunk csupán reakciók folyamatát szemlélni: egyik válaszra jön a másik. Emberkép megváltozása, reneszánsz pápák, reformáció, ellenreformáció és a többi. Történelmi pingpong játszma. Ő sokkal inkább egy lelki változásként, rügyfakadásként értékeli az 500 évvel ezelőtti eseményeket, melynek forrásából talán még ma is lehet és érdemes inni, annak ellenére, hogy azóta a vízfolyás patakká, majd folyóvá szélesedett, és bizony volt, hogy bekoszolódott a vize. Sajnálja, hogy Luther és Kálvin nem voltak szentek, hiszen akkor talán az egyház sem szakadt volna részekre, de véleménye szerint ekkor már a rügyet belülről akkora energia feszítette széjjel, hogy robbanása, a rügyfakadás voltaképpen törvényszerű volt. Felhívta a figyelmet, hogy mai, forrongó és ellentmondásokkal teli világunkban is valami hasonló helyzetet fedezhetünk fel. Az irány, amely felé haladunk, járhatatlan; törvényszerűleg valaminek történnie kell előbb-utóbb. De hogy mi lesz az, ehhez mi, emberek már kevesek vagyunk. A bennünk lévő energiákat, saját rügyfakadásainkat viszont mindannyian a kereszténység szolgálatába állíthatjuk.

A találkozót lelkiekben is gyarapodva zártuk le. Kívánunk minden Krisztus-követő kollégánknak (és persze olvasóinknak is!)  áldott és tartalmas nagyböjti készületet, hasonlóan áldott és tartalmas írásokkal és blogbejegyzésekkel, és majd rügyfakadós, szép Húsvétot!

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn

Hozzászólások

Comments are closed.