Hét dolog, amit érdemes tudni a Vatikán pénzügyeiről

Hét dolog, amit érdemes tudni a Vatikán pénzügyeiről

Mint minden katolikusnak, biztosan neked is el kellett már magyaráznod a pápaságot, Mária szüzességét, a cölibátust, és meg kellett cáfolnod a bulvárlapokban és TV-ben megjelenő állításokat Jézus állítólagos gyerekeitől a katolikus vallás világmegdöntő hatalmáról szóló összeesküvés elméletekig. Mindig van valaki, aki határozottan kijelenti, hogy „A Vatikán a létező leggazdagabb intézmény, ha mindenét eladná, felszámolhatná a szegénységet a Földön.

A Vatikánnak tényleg nagyobb a gazdasági ereje, mint a világméretű óriásoknak, mint a Walmart, Apple vagy a Coke? A gazdaságra specializálódott Fortune magazinban megjelent egy cikk, amiben megcáfolják a „Vatikán nagy vagyonáról” szóló elképzeléseket. Sőt, bebizonyosodott, hogy a Vatikán nem is lenne a top 500-ban, a híres „Fortune 500”-ban.

A spirituális lelki békénk érdekében, és hogy a többiekkel is megoszthassuk ezeket az információkat, itt van pár tény, ami jól jön majd, ha az Egyház és a Vatikán pénzügyeit kell magyarázni.

 

  1. A Vatikán legértékesebb vagyontárgyai felbecsülhetetlenül értékesek és nem eladóak.

Összefoglalva: a Vatikán birtokában lévő tárgyak, épületek az emberiség kincsei. Olyan megfizethetetlenek, mint az első szerelmeslevél, amit az ember a párjától kap. Végtelenül értékes számunkra (és talán még a bogaras gyűjtőknek), de nem értékesíthetők. A Vatikán múzeumaiban látható a világ legnagyobb művészeti kincseiből nem is kevés, amit a 2000 éves keresztény történelem alatt halmoztak fel, a kereszténység előtti leleteket nem is említve. Bár ezek is kincsek, nem értékesíthetőek.

2015-ben Ferenc pápát megkérdezték, „Érez-e nyomást, hogy eladja az Egyház kincseit?”. A válasza egyértelmű volt, „Ez könnyű kérdés. Ezek nem az Egyház, hanem az emberiség kincsei.”

Példának okáért: amikor II. János Pál először látogatott el Brazíliába, a ceremónia után megszegte a protokolt, és elment egy favelába, ahol meglátogatott egy családot. A találkozástól meghatódva otthagyta nekik a pápai gyűrűjét. Gondoljátok, hogy a család eladta az aranygyűrűt, hogy ételt és ruhát vegyen? Nem. Kincsként őrzik a mai napig a favella kápolnájában.

 

2.Ferenc pápa új igazgatási rendszere

Nem azt mondjuk, hogy más pápák rossz vezetők voltak, de az igaz, hogy voltak intézkedések előző pápaságok alatt, amik messze nem jövedelmeztek, sőt adósságba taszították a Vatikánt. Ebből az okból kifolyólag Ferenc pápa új igazgatási politikát vezetett be, hogy csökkentsék a működéssel keletkező költségvetési hiányt.

Ferenc pápa puritán életstílusa nem csak szavaiban nyilvánul meg; átjárta a Vatikán pénztárcáját, megváltoztatta a pénzügyeik kezelését. Számára az anyagiak megfelelő kezelése fontos lépcső a szegények és hátrányos helyzetűek megsegítéséhez. Ferenc pápa azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha a Vatikánban élénkebb, hatékonyabb és önfenntartóbb vezetés lenne. Ez több pénzt szabadíthatna fel jótékony célokra.

„A Szentatya üzenete kristálytiszta volt, ‘Termeljünk pénzt, hogy adhassunk a szegényeknek.”, emlékezett vissza Jose Zahra, a COSEA pápai bizottság tagja, ami a Vatikán gazdasági újraszerveződéséért felelős.

A Fortune magazin „elit vezető”-nek nevezte Ferenc pápát. A vezetése alatt 2013-ban a Vatikánnak 11.5 millió dollárnyi csekély többlete volt, demonstrálva, hogy bár sokan hiszik, hogy a Vatikán egy globális gazdasági hatalom, ha cégként tekintenénk rá, nem kerülne be a Fortune 500-as listájába.

Az adminisztráció körültekintése ellenére 2013-ban a Szentszék 315 millió dollárnyi bevételt jegyzett, 348 milliós kiadást, vagyis 33 milliónyi deficitet. Tehát a bevétel talán megold pár problémát, de nem dúskálnak az aranyban.

 

  1. A Vatikán alkalmazottai

A pápa nem hisz az alkalmazás alatt állók kirúgásában, de a pazarlásban és hasztalanságban sem. Úgy hiszi, hogy a Vatikán jobban működne kevesebb alkalmazottal (feltételezve, hogy azok jól dolgoznak és nem vonulnak korábban nyugdíjba, ami hosszú távú nyugdíj költségeket eredményezne).

A Vatikán bevételének majdnem kétharmada az ott dolgozó 2886 ember bérének fedezésére megy el. Egy átlagos alkalmazott, (pap és vallásos egyaránt), a piaci bérnél kevesebbet keres, közel 25%-al mint a privát szektorban dolgozók. Habár az alacsony fizetés ellenére nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, sőt egészségbiztosítást és később nyugdíjat is kapnak.

 

  1. Egyházmegyei függetlenség

Bár a Vatikánnak az egész világon vannak „leányvállalatai”, mind a megközelítőleg 2800 egyházmegye egy különálló vállalat, saját költségvetéssel és forrásokkal, és igazgatásilag is függetlenek. Ezt pénzügyi közleményekben dokumentálják, amiket az egyházmegyék rendszeres időközönként kiadnak. Az Egyház gazdaságilag decentralizált; sőt, a Vatikán gazdaságilag a maga ura.

Fontos még tudni, hogy bár az egyházmegyék évente küldenek pénzt a Vatikánnak, ennek a pénznek a legnagyobb része misszionárius küldetésekre és jótékony célokra megy, amiket a pápa támogat. Ez az összeg a teljes bevétel 4.5%-át teszi ki.

Ugyanez vonatkozik az ingatlanokra. Bár az Egyház az egész világon jelen van, az épületeik és területeik nem tartoznak a Vatikánhoz. Az egyházmegyék és a 296 vallásos rend világszerte a tulajdonosa a saját ingatlanaiknak és saját maguk gondoskodnak róluk.

A Vatikánnak vannak ingatlanjai, szám szerint 2000. A legtöbbjük olaszországi bérház, amit a Vatikánban dolgozóknak adnak ki, jelentősen olcsóbban, mint a piaci ár. Ki kell mondani, nem ebből van a bevételük.

 

  1. Eladnak dolgokat és a pénzt jótékonyságra költik

A pápának egész ajándékhegyeket szoktak küldeni, kézzel készített apróságoktól egészen zsír új kocsikig, amiket mind nagy szeretettel adnak. Ferenc pápa jobban szereti ezeket az ajándékokat a jótékonyság finanszírozására használni. Például 2014-ben az amerikai Harley-Davidson cég egy motort adott neki. A pápa sosem használta. Aláírta a benzintankot és a Caritas-nak, egy római keresztény társaságnak ajándékozta. Egy aukción 327,000 dollárért kelt el és a befolyó összeget egy hajléktalanszállás és egy étel osztó konyha felújítására használták.

Most, hogy ezt leszögeztük világos, hogy az Egyháznak – a vatikáni bíborosoknak, de neked és nekem is – mindig fejlődnünk kell. Mindig tehetünk egy kicsivel többet és mindenkinek ki kell vennie a részét a munkából. Akár bíboros, apáca, plébános, üzletember vagy tini, mind el kell gondolkoznunk és felismerni, hogy mi fontos és mi nem. Mi uralkodik az életünk felett? Miért nem ajánljuk fel a sok porfogó kacatunkat a garázsból egy nemes célra? Miért ne változtassuk a tárgyainkat ajándékká valaki más számára?

 

  1. Más költségek és más bevételek

Sok adminisztratív kiadás nem generál bevételt, például:

A Vatikán Rádió, aminek 330 alkalmazottja van és évi 37 millió dollárt költ, kevesebb mint 1 milliót keres reklámhirdetéseken.

Az Apostoli Nunciatúrák, amik nagykövetségként funkcionálnak 113 országban, több mint 30 millió dollárt igényelnek évente.

Ne is említsük, hogy Vatikán egy város és muszáj bevételt termelnie. A bevétel legnagyobb része a turistáktól és zarándokoktól folyik be, akik a múzeumokat látogatják. Ez évi 130 millió dollárt eredményez. Egy másik figyelemre méltó összeg az adományokból jön össze, ez évente közel 85 millió dollárt tesz ki.

Hogy működését finanszírozza a Vatikán, hasonlóan a legtöbb felelősségteljes országhoz, külföldön is befektet. Majdnem 920 millió dollárnyi pénzük van aranyban és részvényben. Az aranytartalékuk Amerikában található, 50 millió dollár körüli összegben. A Vatikán 15 és 25 millió dollárt nyer a befektetéseiből. Bár befektetnek, ez viszonylag kevés pénzt hoz az adósságok rendezésére.

 

  1. Tesz az egyház bármit is a szegények megsegítésére?

Talán a legabszurdabb érv, amit az emberek felhoznak az, hogy „A Vatikán hihetetlenül gazdag. Ha eladná minden tulajdonát, akkor a pénzt a szegényeknek adhatnák.”

Ez az állítás egy célzás arra, hogy a Vatikán nem segíti a szegényeket és a pápa biztosan felkel minden reggel és úszik az aranypénzzel teli medencéjében, luxuskörülmények között és nem is foglakozik a szegényekkel. Ennél távolabb nem is lehetnénk az igazságtól.

A történelem során az Egyház az a szervezet, ami világszerte minden létezőnél többet tett a szegényekért és tehetetlenekért, betegekért és árvákért.

A Fortune magazin, amikor Ferenc pápa vezetéséről beszélt, rámutatott, hogy a gazdasági ügyek rendkívül fontosak a pápának. Bár vannak, aki a Vatikánt a létező leggazdagabb intézmények közé sorolják, de ez nem igaz. Akárhogyis, ami pénze van, azzal a Vatikán jelentősen segíti a világ szegényeit, betegeit és elnyomottait.

fordította: Pauer Viktória

forrás: Catholic Link

kép: Wikipédia

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn

Hozzászólások

Comments are closed.