Browsed by
Szerző: Ösvény magazin

Üdvözlet Kínából, 欢迎在北京!

Üdvözlet Kínából, 欢迎在北京!

Minden év nyarán megrendezésre kerül Pekingben a „You and Me in Beijing” nyelvi tábor az ELTE Konfuciusz Intézetének szervezésében, melynek célja a kínai kultúra és történelem megismertetése, valamint a mandarin nyelv elsajátítása. Idén Magyarországot 20 diák képviselte országunk különböző városaiból 7 másik nemzet mellett. Felejthetetlen 10 nap alatt szinte testvérekké váltunk.

Tovább Tovább

Müller bíboros: A személyi kultusz, ami a pápa köré épült a média egy káros mellékhatása

Müller bíboros: A személyi kultusz, ami a pápa köré épült a média egy káros mellékhatása

Gerhard Müller bíboros azt nyilatkozta, hogy XVI. Benedek pápa csalódott volt, amikor a bíboros kinevezését a Hittani Kongregáció élére nem újították meg.

Egy Deutsche Presse-Agenturnak tartott interjúban, amit a Die Welt magazinban jelentettek meg, Müller bíborost idézik, aki úgy fogalmazott, hogy Benedek pápa “enttäuscht”, azaz csalódott volt.

Tovább Tovább

Monsignor Bux: „Teljes hitbéli válságban vagyunk”

Monsignor Bux: „Teljes hitbéli válságban vagyunk”

A teológus és a Hittani Kongregáció ex-konzultánsa felszólította a pápát, hogy vallja meg a hitét és figyelmeztette, hogyha nem őrzi meg a tanításokat, nem tudja fenntartani a fegyelmet az Egyházban.

 

Ahhoz, hogy az Egyházban a pápai tanítást és tekintélyt érintő krízist megoldja, a pápának hitvallást kell tennie, hogy megerősítse, mi a katolikus tanítás, és kijavítsa saját kétes értelmű szavait és tetteit, amik nem katolikusként lettek értelmezve.

 

Mindezt Monsignor Nicola Bux szerint kéne tennie, aki elismert teológus és XVI. Benedek pápasága alatt a Hittani Kongregáció konzultánsa volt.

 

Az alábbi interjúban Msgr. Bux elmagyarázza, hogy az Egyház teljes hitbéli válságban van és hogy az Egyházban tapasztalható megosztást a hitehagyás, a katolikus gondolkodás elhagyása okozza.

 

Msgr. Bux azután nyilatkozott, hogy a hírek szerint a pápa négy dubia-bíboros április 25-én írt levelére, amiben meghallgatást kértek az Amoris laetita-t illetően, nem válaszolt.img

 

A bíborosok aggodalmukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy a fent említett dokumentum apostoli buzdítását a püspöki konferenciák és az egyéni püspökök nagyon különbözően értelmezik, sőt egyes magyarázatok még az Egyház tanításaival is szembemennek. (Több ország püspöki kara pl. Németország, Argentína úgy értelmezték az apostoli buzdítást, hogy szentáldozáshoz járulhatnak az újraházasodott párok – a szerk.) Főképp azon aggódnak, hogy ez összezavarodást okozhatott, főleg a papok körében.

 

„Sok katolikus számára hihetetlen az, hogy a Pápa a püspököket arra kéri, hogy beszélgessenek azokkal, akik máshogy gondolkodnak (pl.: nem katolikus keresztényekkel), de nem akar először szembenézni a bíborosokkal, akik a főtanácsosai.”- nyilatkozta Msgr. Bux.

 

***

Monsignor Bux, milyen hatásai vannak az Egyházban lévő “tanítási anarchiának”, a hívők és a papok lelkére?

 

A tanítási anarchia első nagy hatása az Egyházra a megosztás, amit a hitehagyás okozott, pontosabban a katolikus gondolkodás elhagyása, amit még Lerini Szent Vince határozott meg: quod semper, quod ubique, quod ab omnibus creditur (amit mindenki, mindenhol és mindenkor hisz). Lyoni Szent Iréneusz, aki Jézus Krisztust a „az egység mesterének” nevezi, az eretnekekre utalva megjegyezte, hogy bár mindenki ugyanazt hirdeti, nem értelmezik ugyanúgy a tanításokat. Ez a Magisterium szerepe Krisztus tanításaira alapozva, hogy mindenkit visszavezessen az Egyház egységébe.

 

Szent Pál arra buzdította a keresztényeket, hogy egyetértésben és egyhangúlag beszéljenek. De vajon mit mondana ma? Amikor a bíborosok némák vagy a kollégáikat gyanúsítják; amikor a püspökök akik úgy gondolták, hogy az írás megmarad katolikus módon, de valamilyen oknál fogva az ellenkezőjét mondják; amikor a papok megtagadják az Egyház szertartásos hagyományait, és ezzel megalapozzák a hitehagyást és a katolikus gondolkodásról való leválást. VI. Pál előre látta, hogy ez a „nem katolikus gondolkodás a katolicizmuson belül holnap legerősebb ereje lesz, de sosem fogja képviselni az Egyház nézeteit. Egy kis nyájnak maradnia kell, bármilyen apró is.” (beszélgetés J. Guittonnal, 9.IX.1977)

Pope Francis speaks to journalists on his flight back to Rome, Italy November 1, 2016. REUTERS/Ettore Ferrari/Pool - RTX2RDL8

Milyen hatása van a tanítási anarchiának a hívők és az egyházi személyek lelkére?

 

Az apostol arra buzdít minket, hogy legyünk hűek az igaz, biztos és tiszta tanításhoz, amit Jézus tanításaira alapoztak és nem csak a szóbeli véleményekhez (vö. Titus 1:7-11; 2:1-8). A kitartás a tanítások mellett és az engedelmesség a dogmákhoz elvezeti a lelket az örök megváltáshoz. Az Egyház nem változtathatja meg a hitet és kérheti közben a hívőket, hogy maradjanak hűségesek hozzá. Ehelyett óvatosan kell közelednie Isten szavához és a hagyományokhoz.

 

Ezért az Egyház emlékezik az Úr ítéletére: „Jézus pedig ezt mondta: „Én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.” (János 9,39) Ne feledd, hogy akit megtapsol az egész világ, az a világhoz tartozik. Sőt, a világ szereti a sajátjait és viszolyog attól, ami nem az övé (vö. János 15:19). Reméljük a Katolikus Egyház mindig emlékezni fog, hogy ő is olyan emberekből áll, akik a Szentlélek segítségével fordultak Krisztushoz; minden emberi lény hozzá van rendelve (cf. Lumen gentium 13), de addig nem részei, amíg nem fordulnak az Úrhoz.

 

Hogyan lehetne ezt a problémát a legjobban megoldani?

 

A lényeg az, hogy a pápának milyen nézetei vannak a Lumen gentium 18-ban leírt Pápai minisztériumról és a milyen törvényeket akar beiktatni. A zavartság és hitehagyás ellen a pápának különbséget kell tennie – ahogy XVI Benedek tette – aközött, hogy ő mit gondol és mond privát, tanult személyként és hogy mit kell mondania a Katolikus Egyház pápájaként. Csak hogy tisztázzuk, a pápa kifejezheti a gondolatait, mint privát, tanult ember a vitás ügyekben, amik az Egyház által nem meghatározottak, de nem tehet eretnek kijelentéseket, még privátban sem, mivel az ugyanúgy eretnekség lenne.

 

Úgy hiszem, a pápa tudja, hogy minden hívő – aki ismeri a regula fidei-t (a hit szabályát) vagy a dogmát, ami mindenkit ellát az Egyház hitének kritériumaival, amit mindenkinek hinnie kell és amire hallgatnia kell – láthatja, hogy a pápa katolikus módon cselekszik-e, vagy az Egyház sensus fidei-je (a hit értelme) ellen tesz. Akár egy hívő is felelősségre vonhatja. Szóval, aki úgy hiszi, hogy a kételyek bemutatása a pápának nem az engedelmesség jele, az nem értette meg, 50 évvel a II. Vatikáni Zsinat után, a kapcsolatot a pápa és az Egyház között. A pápához valóm engedelmesség azon a tényen múlik, hogy a pápát kötik a katolikus tanítások a hithez, amit folyamatosan vallania kell az Egyház előtt.

 

Teljes hitbéli válságban vagyunk! Ezért, hogy a folyamatban lévő megoszlást megszüntessük, a Pápának – mint VI Pál 1967-ben, amikor hibás elméletek kaptak szárnyra a Tanácskozás után – Hitnyilatkozatot vagy Hitvallást kéne tennie, hogy megerősítse mi a katolikus, és kijavítsa saját és minden más püspök kétes értelmű és hibás szavait, cselekedeteit, amelyeket nem katolikus szellemiségben értelmeztek.

 

Másként nagyon furcsa lenne, hogy miközben egységre törekszünk a nem katolikus keresztényekkel vagy legalább egymás megértésére, a hitehagyás és megosztás egyre nő a Katolikus Egyházban. Sok katolikus számára hihetetlen az, hogy a pápa a püspököket arra kéri, hogy beszélgessenek azokkal, akik máshogy gondolkodnak, de nem akar először szembenézni a bíborosokkal, akik a főtanácsosai. Ha a pápa nem őrzi meg a tanításokat, akkor nem tudja fenntartani a fegyelmet az Egyházban. Ahogy II. János Pál mondta, a pápának mindig erősen kell hinnie, hogy támogathassa testvéreit, és Krisztus szavai szerint: „Et tu autem conversus, confirma fratres tuos” (ha már te is hiszel, erősítsd meg a testvéreidet)

Forrás: National Catholic Register, fordította: Pauer Viktória,

képek: http://www.ncregister.com/images/uploads/don-bux-580×333-1.jpg

http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=70716&img=o_amorislaetitia.jpg

Keresztség a Szentlélekben?

Keresztség a Szentlélekben?

A néhai Suenens bíborors, a II. Vatikáni Zsinaton résztvett atyák egyike, azt mondta, hogy a Katolikus Karizmatikus Megújulás nem csak egy „mozgalom” a szó megszokott jelentésében, hanem a kegyelem áramlása. Suenens bíboros a Karizmatikus Megújulást a Szentlélek újraélesztésének tartotta az Egyház tagjai számára. Szerinte, a lényeg nem a „megújulás” mozgalom volt, hanem hogy a megújulás az emberek része lesz, ha elfogadják a kegyelmet, amit felkínál nekik.

Ezt a kegyelmet a világ sok részén úgy ismerik, mint ‘keresztség a Szentlélekben’. Ez kegyelem erős szerepet játszott a Katolikus egyház felélesztésében és az újraevangelizációs erőfeszítésekben.

Eltekintve attól, hogy kritikus emberek miket mondhatnak; aki még nem tapasztalta meg ezt a kegyelmet, őszintén tanácsolom, hogy tegye meg. Azt állítani, hogy megváltoztatja az életed, enyhe kifejezés. Annak ellenére, hogy már lassan egy évtizede, hogy megkeresztelkedtem a Szentlélekben, még mindig táplálkozom a kegyelméből. Egész más szögből fedeztem fel ez által a katolikus hit szépségét és gazdagságát és lángra lobbantott bennem egy sosem múló szenvedélyt, hogy szolgáljam az Urat.

Ez mind az én személyes tapasztalatom. A keresztség a Szentlélekben az alapja a Katolikus Karizmatikus Megújulásnak, ami 50 év alatt több mint 120 millió keresztény életét változtatta meg, több mint 200 országban. Még 2004-ben Szent II. János Pál pápa így nyilatkozott: „A Karizmatikus Megújulás mozgalomnak köszönhetően keresztények sokasága, nők és férfiak, fiatalok és idősek egyaránt újra felfedezhették a Pünkösdöt mint valóság a mindennapi életükben. A keresztség a Szentlélekben reményt nyújt az embereknek a világ olyan részein, ahol az Egyház hanyatlik, különösen a fiatalok körében, mivel ez az élmény visszavezeti őket az Egyházhoz a bennük lakozó buzgóság által a szentség felé.”

Azt tisztáznunk kell, hogy a keresztség a Szentlélekben nem szentség, de úgy hisszük, hogy kapcsolódik a szentségekhez. Ez Isten önálló cselekedete, ami általában akkor fordul elő, ha valaki megadással és figyelemmel imádkozik, hogy a Szentlélek újra megtöltse az életét. Sok katolikus tudós próbálta már megmagyarázni a Szentlélekben való keresztséget és rengeteg különböző teológiai értelmezés született. A legjobban elfogadott álláspont szerint a Szentlélekben való keresztség felszabadítja a már eleve bennünk jelen lévő Szentlelket, a Keresztség szentségével szerzett kegyelem felélesztésével.

Fr. Raneiro Cantalamessa, a Pápai Háztartás hitszónoka, így magyaráz: „A szentség hatékonysága a Szentlélek kegyelmének és az emberi szabadságnak az együttműködésétől függ. Isten megtölti az életünket a szentség kegyelmével, de a keresztségünk egy személyes igennel teljesül be igazán, a hitünk válaszával az Ő isteni kegyelmére.

Mégis sok a szkeptikus ezzel a jelenséggel szemben, leginkább, mert úgy hiszik, hogy már megkapták a Szentlelket a megkeresztelkedésük napján. Bármilyen ennek ellent mondó utalást támadásként élnek meg. Akárhogy is, a Szentlélekben való keresztség nem tagadja vagy értékteleníti a katolikus tanításokat a szentségeket illetően.

Nincsenek kétségek a keresztség szentségének hatásait illetően, a bűnök megbocsátásához kapcsolódóan, de az Istennel való apa-gyermek kapcsolat, Jézus testének részévé és a Szentlélek templomává válásnak témájában sem. Mégis lehetséges, hogy ezeket nem értjük teljesen, amíg ezek a spirituális dolgok a valóságban, a mindennapi életünkben meg nem jelennek a Szentlélekben való keresztséget követően. Isten ajándékai, amit a keresztség szentségével kapunk fölszabadulnak a Szentlélek által való keresztségben, lehetővé téve, hogy a Szentlélek átjárja az életünket.

Hogy felidézzük a keresztségünk szépségét, XVI. Benedek pápa arra ösztönözte a keresztényeket, hogy legyenek nyitottak a Szentlélek ajándékai felé: „Fedezzük fel újra, kedves fivéreim és nővéreim, a Szentlélekben való keresztség szépségét; legyünk újra a Keresztség és Bérmálás szentségének tudatában, amik a kegyelem forrásai és mindig jelen vannak bennünk.”

És sok katolikus élete megváltozott a Szentlélek fölszabadulásával. A Szentlélekben való keresztséget követően az emberek Jézust személyesebben ismerhették meg, többé már nem csak hallomásból tudtak róla. Mindazok, akik megkeresztelkedtek a Szentlélekben beszámolnak róla, hogy ez az élmény megajándékozta őket Jézus Krisztus jelenlétével az életükben. Újra sóvárgást éreztek Isten Szavára, és újult vágyakozást a szentségre. A Szentlélekben való keresztség szintén nagy szerepet játszott az újraevangelizációban, mivel az embereket közelebb hozta az Egyházhoz. Táplálja a bennük lévő vágyódást, hogy tanúsítsák a hitüket és, hogy kifejezzék, az Úr mennyire megváltoztatta az életüket.

Szóval, ha arra sóvárogsz, hogy feltölthesd a lelkedet, ne félj kinyitni az elméd és a szíved a Szentlélekben való keresztség felé. Bár ez nem ez az egyedüli mód, de ez az élmény sokszor megtapasztalható úgynevezett „Élet a Szentlélekben” szemináriumokon. Ha nem található egy sem a helyi plébániádon, kérdezősködj, vagy egyszerűen kérj meg embereket egy közeli karizmatikus imádkozócsoportnál, hogy imádkozzanak érted, hogy részesülj a kegyelemben. Ez általában úgy zajlik, hogy a csoport tagjai az alanyra helyezik a kezüket és a benned élő Szentlélek ébredéséért imádkoznak.

Ahogy a híres katolikus tudós, Fr. Kilian McDonnel mondta, „A Szentlélek fölszabadítása akár a szentségi kegyelem ébredéséből fakad, vagy csupán imádság gyümölcse, a fontos az, hogy engedjük, hogy megtörténjen.”

Talán ez a kétségek és akadályok legyőzésének a kulcsa, amikkel szembenézhetünk, amikor Szenlélekben való keresztséget kérünk. Engedjük, hogy megtörténjen. Fr. Cantalamessa szavaival, “Az életemnek két része van; a Szentlélekben való keresztség előtti, és utáni.”

forrás: Catholic Link

fordította: Pauer Viktória

kép: http://wallpapercave.com/wp/Am3mpp3.jpg

Hét dolog, amit érdemes tudni a Vatikán pénzügyeiről

Hét dolog, amit érdemes tudni a Vatikán pénzügyeiről

Mint minden katolikusnak, biztosan neked is el kellett már magyaráznod a pápaságot, Mária szüzességét, a cölibátust, és meg kellett cáfolnod a bulvárlapokban és TV-ben megjelenő állításokat Jézus állítólagos gyerekeitől a katolikus vallás világmegdöntő hatalmáról szóló összeesküvés elméletekig. Mindig van valaki, aki határozottan kijelenti, hogy „A Vatikán a létező leggazdagabb intézmény, ha mindenét eladná, felszámolhatná a szegénységet a Földön.

Tovább Tovább

A párkapcsolatról, személyes tapasztalataim alapján

A párkapcsolatról, személyes tapasztalataim alapján

Hozzám érkezett a megtisztelő felkérés, hogy ezt a cikket megírjam. No, nem mintha én lennék a nagy randiguru, vagy megboldogult legény-koromban én lettem volna a legnagyobb csajozógép, de igaz, hogy mielőtt a feleségemet megismertem és megkértem a kezét, addig a koedukált iskolák és a sok-sok közösségi élet gyümölcsét élvezve gyakran próbálgattam szárnyaimat a lányok körében. Rádiós műsorvezetőként pedig a párkapcsolatokról készült előadás-sorozatunkban számos párral volt szerencsém beszélgetni, ami sok élethelyzetbe nyújtott betekintést.
Eddigi felismeréseim szerint az emberi élet minden korszakának megvannak az adott lehetőségei, előnyei, hátrányai, ha egy párkapcsolatba szeretnénk vágni a fejszénket.

Tovább Tovább